★ Az eredeti Facebook videó (sok kommenttel) >>
★ mp3 letöltés a SoundCloud-ról (az előadás hanganyaga) >>

A PIACKUTATÁS 3 LEGNAGYOBB ÍGÉRETE

ÍGÉRET 1.
Ütősebb reklámok

Volt egy cég az 1950-es években, amely üzleti képességeket tanított (pl. hogyan kérj a főnöködtől magasabb fizetést). Egy időben azzal az üzenettel nyomultak, hogy „Ön szeretne magasabb fizetést?” Nyomultak a vevők, de egy kisebb piackutatás után rájöttek arra, hogy mit is csinálnak pontosan az emberek a magasabb fizetéssel, mire költik el azt. Az egyik eredmény az lett, hogy a férj több pénzt tud adni a feleségének, a kampányt pedig erre az információra alapozták.

„Tessék drágám, itt egy extra ötvenes, végre jó fizetést kapok!”

– szerepelt az új hirdetésben, amit – bár mára kissé idejét múlttá vált – de akkor imádta a nép! Sokkal többen nézték meg őket és vásároltak tőlük. Ugyanazt mondta a cég, mint korábban, de az üzenet mégis jobban teljesített. Mi volt ennek az oka? Hogy piackutattak a reklám megírása előtt.

ÍGÉRET 2.
Jobb stratégiai döntések

Sok cég nem tudja, hogy pontosan hanyadik is a piacon. Te például tudod? Sokan nem, és mégis azt gondolják, hogy értenek a piachoz, tudják, mit akar a vevő. Honnan tudnák, ha még a saját helyzetüket sem ismerik! Konzultáción, bár nem ez a célom, de néhány ilyen kérdés után zavarba tudom hozni a cégeket – nézzük, Te tudnál-e ezekre válaszolni:

• Hanyadik vagy a piacon? Ki van előtted és utánad?
• Mekkora a közevetlen konkurenseid bevétele?
• Mekkora a piac?
• Ez alapján támadó vagy védekező stratégiát kell alkalmaznod? (Nem mindegy!)
• Mi a fő üzeneted? Mik a konkurensek üzenetei? Megérti a piac, hogy Te miben vagy más mint a többiek?

“Amit a legjobban utálok az üzleti életben, az a dilemmázás.”

Ez azt jelenti, hogy nincs a birtokodban olyan információ, ami alapján biztos döntést tudnál hozni. Ha hasznos információid vannak, azaz nincs dilemma, akkor nem megy kárba az időd és sokkal jobban tudsz előre tervezni, valamint jó döntéseket tudsz meghozni.

ÍGÉRET 3.
Boldogabb ügyfelek

Az üzlet mindig arra megy ki, hogy jobban ki tudd szolgálni a vevőket a termékeiddel és szolgáltatásaiddal és emiatt Tőled vásároljanak. Emiatt pedig mindenki boldog lesz: a vevő is, hiszen elégedett a termékeddel/szolgáltatásoddal és Te is, mert nő a bevételed.

Ezek alapján azt gondolhatnád, hogy minden cég piacot kutat. De nézzünk szembe a valósággal. Az MSZK vendégei közt készítettünk egy informális felmérést:

• 32%-uk azt mondta, hogy ők túl kicsik ahhoz, hogy piackutassanak. (Hozzáteszem: ők a top ügyfeleim közül vannak!)
• 28% kutatja a konkurenseit: árak, mikor kampányolnak, értékesítési folyamat, árajánlatkérés és utánkövetés (ezt persze meg is csináltatom a konzultációs ügyfeleimmel, és a Marketing Fitneszesekkel)
• 5,1% figyeli a konkurensei forgalmát: ez alapján tudhatod meg, hogy hányan vannak előtted és utánad, és hogy támadnod kell vagy védekezned.

Kokó egyszer előadott az egyik konferenciánkon és szóba jött a verseny. Van egy olyan trend Magyarországon, hogy nem a helyezés, a győzelem számít, hanem a részvétel, azaz már azt is jutalmazni kell, ha valaki egyáltalán részt vesz a versenyen.Kokó véleménye ez volt:

“Akkor is tudod, hogy kinek látod Te a fenekét, és ki látja a Te fenekedet!”

Igen, kell, hogy legyen valami hajtóerő, azaz tudnod kell, hogy kiket előztél már meg és kik van még előtted.

Nézzünk egy példát:

• A. cég pozícionálása: Magyarország legnagyobb nyílászáró kereskedője
• B. cég pozícionálása: A panellakások nyílászáró specialistája

Ez egy piackutatás eredménye. Meg tudod mondani, melyik folytat védekező és melyik támadó stratégiát? (Megoldás: az A. cég a védekező-piacvezető, míg a B. a támadó, hiszen el akar venni egy szegmenst a védekező cégtől.)

“Webshopunkban több mint 7-szer annyi termék van, mint egy hazai hipermarketpolcain” 

A SINI reklámszövegéhez mindössze egyetlen piackutatás kellett és lett egy olyan szlogenjük, ami ütött és ami miatt rengetegen választották őket.

A Marketing Szuperkonferencia résztvevők 27%-a tesztvásárol a konkurenciánál. Kérsz egy ajánlatot, megnézed az utánkövetést, megfigyeled a remarketingjüket, vagy megveszed a belépő terméküket és figyeled az upsellt. Ebből fogod látni a stratégiájukat – érdemes emiatt időnként pénzt hagynod a konkurenciánál.

77%-uk rendszeresen követi a konkurens akcióit. Ez azért jó, mert ha tudod a konkurensed kampányidejét és témáját, valamint azt is, hogy évek óta ugyanakkor ismétli, akkor legközelebb elé vághatsz. Ha hosszú távra tervezel, akkor ez egy nagyon erős stratégiai fegyver lesz, ezzel le tudod mosni a konkurenciádat.

Kérdés: mi volt az utolsó piackutatás, amit végeztél? Milyen információt tudtál meg? Milyen döntéseket tudtál ennek segítségével magabiztosan meghozni?

Piackutatási módszerek

• Primér: Te szerzed be közvetlenül az adatokat (vevőtől, konkurenstől).

Ilyen a  KSH honlapja

• Szekunder: mások által megszerzett adatokat elemzel tovább (például a KSH rengeteg információt gyűjt össze, ők végzik a népszámlálást is). A KSH-t mi fizetjük, minket szolgál.

Tavaly konzultáltam egy nyelviskolával. Kérdeztem: mekkora ez a piac? Hányan beszélnek angolul és hányan nem? A KSH-ról sok alapinformációt tudtunk meg például hányan tudnak angolul vagy németül.

Voltam egyszer egy bőripari cégnél, ekkor bőripari tanulmányok és ipari adatok (trendek, cégek) után nézelődtünk. A KSH szuper segítség tud lenni!

Megvásárolható kutatások

Van másféle szekunder kutatás is, ugyanis sok piackutató cég végez kutatásokat, majd ezeket kiadja, eladja cégeknek. Ezek az információk nem olcsók, 2-300 ezer Ft körül mozognak – ezt egy középvállalkozás már simán kifizeti, és meg sem érzi. Ezek az adatok cserébe meg tudják könnyíteni a döntéshozatalt. Reklámügynökségek gyakran végeznek piackutatásokat, hogy azokat aztán prezentálhassák ügyfeleiknek.

Amikor a Motorolánál dolgoztam, mint Közép-Európai marketingvezető, akkor a McCan Ericsson (a Motorola akkori reklámügynöksége) havonta végzett saját kutatásokat, és ezeket mindig összefoglalták és prezentálták nekünk. Emiatt úgy éreztem, hogy ez a cég jobban szolgál engem, a megbízót, mint bárki más, hiszen olyan adatokat kínál, amelyeket senki mástól nem kapok meg. Olyan információkat kínáltak, amelyeknek köszönhetően ügyesebben és jobban tudtunk reklámozni.

Nagyon sokszor ezekre a szekunder információkra ráküldök egy asszisztenst vagy egy gyakornokot és megkérem, hogy nézzen utána hány kis és középvállalat van, mennyi ideig életképesek, mik a legveszélyeztetettebb iparágak.

Ez volt tehát a szekunder kutatás.

Nézzük a másik típust: milyen primer piackutatási módszerek léteznek?

Fókuszcsoportos interjú

Ezzel a módszerrel életemben először akkor találkoztam, amikor a glasgowi University of Strathclyde -ra jártam, ott tanítottak nekünk fókuszcsoportos interjút. Nem csak órán adták le, de ki is próbálhattuk a tanultakat a gyakorlatban. A tanár csoportokra osztott minket, a mi csapatunknak az volt a dolga, hogy gyűjtsünk össze 10 glasgow-i háziasszonyt és csináljunk egy fókuszcsoportos interjút velük arról, hogy hogyan vásárolnak almát. Kaptunk 10-10 fontot, hogy adjuk át a résztvevőknek fizetségként, majd meg kellett kérnünk őket, hogy jöjjenek el az interjú helyszínére: itt kamerák és detektív tükrök voltak, azaz kívülről láttuk, hogy mi történik belül, de ők nem láttak minket. Izgalmas volt!

Olyan témákban tettünk fel kérdéseket, mint hogy mi a véleményük, hozzáállásuk, hogyan viselkednek adott szituációban. Például azt kérdeztük tőlük, hogy

• Mik a kedvenc márkáik és miért pont azok.
• Írnak-e róla bevásárlólistát,
• Abban szerepel-e az, hogy milyen almát akarnak venni,
• Hogyan készülnek fel a vásárlásra?
• A boltban hogyan vásárolnak? Meséljék el!
• Kiemelném azt a kérdést is, amely arra vonatkozott, hogy mit utálnak az almavásárlásban – ez lehet a fejlesztés egyik rugója!

Ez a módszer tökéletes arra, hogy jobb képet kapj a vevőid működéséről, gondolkodásáról, véleményéről. Felkínálhatsz nekik valamilyen pénzösszeget, levásárolható kupont vagy ajándékba adhatod egyik saját termékedet is és cserébe ők nagyon szívesen válaszolnak. Megkérdezheted őket, hogy hogyan vásárolnak, hogyan készülnek elő, kik befolyásolják őket, mit reklámoznának, hogyan érnék el a vevőket, milyen ajánlatot adnának – imádnak ezekre válaszolni.

Mélyinterjú

Ha B2B vagy, tehát cégeknek adsz el, akkor ez az ELSŐ SZÁMÚ piackutatási eszköz. Végighívod a döntéshozókat, azokat, akiknél már bent vagy és azokat is, akiknél még nem. Fontos, hogy ne áruld el, hogy ez egy piackutatás, hanem mondd azt, hogy a véleményvezéreket, szakmai vezetőket, az iparág legnagyobb játékosait akarod felmérni. A legjobb felmérések a best practice-re vonatkoznak (mik a legjobban bevált módszereik, gyakorlataik). De ezen túl további ötletek is vannak: milyen blogokat követnek, milyen véleményvezéreket követnek, hogyan tartják képben magukat.

Ha olyanokat mérsz fel, akik még nem az ügyfeleid, akkor csináld így:

1. Hívd fel őket azzal, hogy épp egy országos kutatást végzel. Elmondhatod, hogy ennek eredményeit egy 200 000 forintos tanulmányban fogod kiadni jövőre, viszont aki részt vesz benne, az díjmentesen megkapja.
2. Amikor végeztél, akkor szólsz nekik és megkérdezed, hogy mikor prezentálhatod nekik az eredményt. Megbeszéltek egy időpontot,
3. …majd a találkozó végén meg fogják kérdezni, hogy Te hogyan tudsz nekik segíteni. Látod, már is bent vagy a cégnél! 🙂

Utcai felmérés, megkérdezés

Ezt sokan ismerhetitek. Ez az, amikor az utcán megállít Téged valaki.

Nemrég egy őszi nap konzultációra mentem épp Szombathelyen, és úgy járkáltam az utcán, hogy a kezemben volt egy adag papír – a jegyzeteim – egy irattartóval. Lapozgattam őket, majd egyszer csak azt vettem észre, hogy mindenki kikerül. Először csodálkoztam – de aztán leesett, azt hihették, hogy ki akarom kérdezni őket!

Ha ezt a módszert választod, akkor fontos, hogy nem szabad szembe menni velük, melléjük kell állni és úgy kell megszólítani őket . Mint ha el akarnád kísérni őket egy darabon. Akárcsak a fókuszcsoportos beszélgetés esetén, itt is működhet, ha valamilyen kínálsz fel, cserébe a válaszaikért. Nekem mániám, hogy az első pár felmérést a főnök végezze el, hogy lehessen ezután pontosítani a kérdéseken. Az utcai felmérés csak arra jó, hogy néhány egyszerűbb kérdést feltegyél a járókelőknek, mélyinterjút nem tudsz készíteni.

Az egyik legjobb kutatás a

Márkaismertségi felmérés

azaz mennyire ismerik a márkádat. Ennek két fajtája van: aided és unaided, azaz segítséggel vagy segítség nélkül. Előbbire példa, hogy felírsz a saját márkáddal együtt 5 piacon létező márkát és megkéred, hogy jelölje be, hogy melyik a legismertebb három. A második – „unaided”, azaz segítség nélküli – esetén nyitott kérdést teszel fel: „Melyik a piacon a 3 legismertebb márka?” – így neki kell 3 márkát mondania. A Sony így csapott bele a mobiltelefon bizniszbe, megkérdezték ugyanis, hogy melyik az 5 legismertebb mobiltelefon márka. Ekkor még a cégnek nem voltak mobiltelefonjai, mégis az emberek közül sokan azt válaszolták, hogy az egyik legismertebb mobiltelefon a Sony. Ennek a felmérésnek a hatására kezdtek el mobilokat gyártani.

Egy fontos technikai dolog: engedélyt kell kérned a megkérdezéshez. Ha utcán csinálod, akkor az önkormányzattól, ha egy plázában, akkor a pláza menedzsmenttől (tipikusan a marketingtől) – engedély nélkül nem mehetsz oda emberekhez.

Amikor a Motorolánál dolgoztam, mi egy repülőtérre mentünk ki piacot kutatni. Arra voltunk kíváncsiak, hogy utazáskor hogyan telefonálnak az emberek, milyen problémákkal küszködnek. Előtte megkértünk néhány piackutató céget, hogy adjanak ajánlatot egy ilyen kutatás kivitelezésére – volt olyan is, amelyik több, mint 100 000 dollárért(!) vállalta volna el. Ez volt az a pillanat, amikor úgy döntöttünk, hogy mi magunk elvégezzük. Vettünk egy boltban 200 db Eric Clapton lemezt, majd kimentünk Chicago fő repterére, az O’Hare-re. Azokat az embereket kérdeztük meg, akik éppen a becsekkolásra vagy a csomagjaikra vártak, majd az eredményeket elküldtük a Motorola fejlesztőmérnökeinek. Ez alapján született meg a Motorola akkori legsikeresebb üzleti mobiltelefonja, a Timeport. Mennyibe került az egész? Nem 100 000 dollárba, hanem csupán néhány CD-be és egy délutánba.

Telefonos interjú

Akár egy vásárolt, vagy saját adatbázis alapján is történhet a hívás. A kedvenc példám a Bélyegzőexpressz (régi kedves ügyfelünk). Ők minden rendelés után felhívják az ügyfelet, a vevők pedig odavannak érte, sőt a cég rögtön olyan adatokat tud így begyűjteni, amit mások nem.

Dolgozott nálunk egy időben Carrigan Kata, aki korábban a TESCO marketing igazgatója volt. Amikor szült, akkor keresett egy értelmesebb munkát és így velünk dolgozott egy ideig. Nagyon klassz kolléga volt, a Marketing Commando fejlődéséért ő is sokat tett. Amikor még a TESCO-nál dolgozott egy áruháznak volt az igazgatója és az volt a feladata, hogy konkurens forgalmi adatokat szerezzen be. A következő volt a trükkje: felhívta a környékbeli Auchan áruházakat ezzel a szöveggel.:

„A központból hívlak, lci diktáld le a mai forgalmi adatokat!”

Leírta és megköszönte az adatokat. Így hónapokon keresztül szerezte be az információkat, anélkül, hogy az Auchan-nál gyanút fogtak volna. Amikor már érezték, hogy valami nincs rendben, akkor az Auchan óvatosabb lett. A híváskor megkérdezték: „Megadjuk az adatokat, de előbb Te mondd meg a kódot!” Erre Kata egy kis türelmet kért, letette a telefont, felhívta a központot és azt mondta: „Sziasztok, a budaörsi üzletből telefonálok, mi is a mai kód?” 🙂 A központ meg szépen megadta. Így még néhány hétig tudta az információkat begyűjteni. Ez már inkább kémjátszma volt, de minden estre okosabb volt a konkurenciánál, tudta, hogy milyen pozícióban vannak, hogy megy a bolt.

Mit lehet mérni a telefonos interjúval?

• Médiahasználat: Hol tájékozódik? Milyen portált olvas? Milyen tv műsort néz? Milyen újságot járat? Milyen véleményvezéreket követ, szakmait vagy egyéb?
• Elégedettség: Mennyire volt elégedett a termékkel/szolgáltatással?
• Vásárlási szokások
• Márkaismertség (akár aided, akár unaided)

Itt is kiemelem, hogy az első 15-20 hívást célszerű az ügyvezetőnek intéznie, majd utána átadni a gyakornoknak, asszisztensnek.

Online kérdőív

Ez a kedvencem. Egy este alatt megírod, másnap kiküldöd és délutánra már vannak értékelhető eredményeid. Mi minden évben szoktunk két felmérést készíteni, amiben arra keressük a választ, hogy milyen marketingeszközöket használtok, meg hogyan sikerült az előző évetek. Mik a kedvenc marketing eszközeitek, azaz nekünk miket kell tanítani.

Lehet elégedettséget is mérni, például vásárlás után kiküldeni egy kérdőívet az alábbiakkal kapcsolatos kérdésekkel: termék minősége, rendelés egyszerűsége, gyorsaságra, kényelmessége stb. A Marketing Szuperkonferencia után pl. minden résztvevőnek küldünk egy alapos elégedettségi kérdőívet – melyik előadás tetszett neki, hogy értékelte a társaságot, a networking-et, a meglepetés programokat, a szállodát stb – és ennek a felmérésnek a kiértékeléséhez mindig szervezünk egy egész céges találkozót, hogy jövőre még jobb élményt tudjunk kínálni vevőinknek.

Egy ügyfelünk, a Hauser minden vásárlás után kiküldött egy 1-10-ig kérdőívet, hogy a kedves vevő a frissen vásárolt terméket mennyire ajánlaná barátainak. Ha az eredmény legalább 8 volt, akkor boldogok voltak, de ha 8 alatti volt, akkor felhívták az ügyfelet és orvosolták a problémát. Ez volt az egyik sarokköve a cég stratégiájának: vagy azért ajánlották az emberek, mert elégedettek voltak, vagy netán azért, mert valami nem volt rendben, de azt a cég orvosolta. Téged hányszor hívtak ilyennel egy vásárlás után? És Te hány vevőt hívtál? 🙂

A kedvenc online kérdőív eszközöm a SurveyMonkey, ez jobb, mint bármelyik másik piackutatási eszköz – 2007 óta ezt használjuk. Igaz ennek van egy éves díja, de használhatod ingyenesen is (hátránya: csak azt hiszem 1000 főig lehet kitöltetni és csak bizonyos számú kérdést tehetsz fel).

Mondok egy trükköt arra, hogy hogyan lehet tuti bekerülni a szaksajtóba, a médiába, akár a tévébe is. Sok kisvállalkozás sajtóközleményt ír, majd ezt emailen elküldi a sajtónak, ők pedig jó eséllyel kinevetik és kitörlik. Amit viszont szinte mindig lehoznak, azok a piackutatási eredmények. A Marketing Commando több ilyen nagy felmérést is készít:

• Nagy Karácsonyi felmérés
• Éves marketingeszköz felmérés

Ezekből mindig van sajtómegjelenés. A felmérések eredményeit a szakmédia szinte mindig lehozza, néha a bulvár is.

Még egy trükk. Ha van feliratkozó oldalad, akkor ne az e-mail cím bekérésével kezdd, hanem előtte készíts egy mini-piackutatást:

• Kezdő, közepes vagy haladó?
• Férfi, nő vagy titok?
• Hamburger vagy pizza?
• Pepsi vagy Coca Cola?

Rögtön azzal kezdi így a látogató, hogy válaszol a kérdésre, majd ha már ott van az egerével és időt szánt rá, hogy válaszoljon a kérdésedre, nagyobb a valószínűsége, hogy fel is iratkozik. Neked ez mindenképp előnyös:

1. Több adatot tudsz meg a piacodról.
2. Több feliratkozód lesz.
3. Hasznos lesz a begyűjtött adat.

Termékfejlesztés miatti piackutatás

Lehet, hogy tele vagy új fejlesztési ötletekkel, de nem tudod, hogy melyik a legjobb. A rossz módszer, hogy csinálsz egy listát és kiküldöd, hogy válasszanak, melyik tetszik nekik a legjobban. Ez azért nem jó, mert a vevőnek nincs kockázata, így csapongani fog a válasszal. Mi ehelyett azt csináljuk, hogy megkérdezzük, melyik az az egy termék ebből a listából, amire egy 20%-os kedvezményt adhatunk, amikor majd megjelenik a termék? Ekkor a vevők már a pénztárcájukkal szavaztak. A lényeg, hogy sohasem az agyával, hanem a pénztárcájával szavazzon a vevőd – az az eredmény lesz releváns.

Ezt külföldi rendezvényeken is elmeséltem már, illetve megírtam szakmai ismerősöknek is. Ha ismered John Jantsch Szigszalag marketing c. könyvét, abban ő meg is említi a Marketing Commando-t és ezt a kutatást.

Konkurencia kutatás

Mit lehet a konkurenciáról megtudni?

• A boltba betérő vevők száma – egy diákot kiültetsz az üzlete elé, aki strigulázza a vevőket.
• Ajánlatkérés – időnként tesztvásárolsz, kérsz ajánlatot, és figyeled, hogy reagálnak.

A Xeroxnál (ahol korábban dolgoztam) ezt annyira komolyan vették, hogy a cégen belül felépítettek egy kamu nyelviskola hálózatot (be is jegyeztették a céget!) és elkezdtek a konkurensektől ajánlatokat bekérni fénymásolóra, nyomtatóra a nyelviskola nevében. Volt olyan, hogy egy kiállításon a cég egyik brit vezetője körbement a standokon és ajánlatokat kért be. A Minoltához engem is elvitt, ott kaptunk rögtön egy ajánlatot és egy üveg bort is ajándékba. Később az egyik ott dolgozó lány átjött hozzánk a Xeroxhoz dolgozni és akkor jött rá, hogy az egész nyelviskola csak egy kamu volt. A Xerox, amint láthatod, egy komplett kémosztályt hozott létre. Felmérte, hogy miben erősek és miben gyengék a konkurensek. Ugyanis ahol gyengébbek, ott lehet megverni őket. Ehhez kell:

• A konkurens kampányadatainak gyűjtése, hogy jövőre eléjük tudj vágni.
• Meg tudod nézni a cégjegyzékben, hogy mennyit keresnek. Amikor én Dara Péterrel dolgoztam, akkor beszéltünk a konkurenseinkről és mondtam neki, hogy van egy cég, amelyiktől tartok, mert feljövőben vannak. Ő megnyugtatott, hogy ez csak egy irreális félelem, majd utánanéztünk, hogy ők mennyi pénzt csinálnak– ez alapján kiderült, hogy kamu, amit mondanak, fölösleges tartani tőlük.
• Járj el a rendezvényeikre! Mi például sok konkurens és nem konkurens, de szakmai rendezvényre küldünk kémet (diákot pl., vagy egy ügyfelünk jegyét mi fizetjük), és aztán beszámolót kérünk: milyen a rendezvény? milyenek ez előadók? mit adnak el a helyszínen? mennyire sikeresek a rendezvényeik, nő/csökken a látogatottság?
• Tesztvásárlás
• Panaszkezelés
• Online futószalag működése tesztvásárlással (remarketing, upsell, utánkövetés)

Az egyik korábbi bejegyzésben volt szó a kulcs mutatószámokról, KPI-kről. Ott említettem, hogy a Procter&Gamble-nél az volt a fókusz, hogy a piaci részesedést növeljünk. Ezért az amerikai főnökünk, Richard Gerstein minden nap bejött egy papírlappal, amire föl volt írva a cég és a konkurens terméke előző napi forgalmi adatai. A különböző hipermarketek, kisboltok, kozmetikai boltok forgalmi jelentést adtak nekünk, ezeket egy piackutatási cég gyűjtötte be. Richard minden nap bejött és átbeszélte a stábjával, hogy most növekedtünk, most csökkentünk: mit csináltunk jól, mit csináltunk rosszul? Nem arról volt szó, hogy Richard termékei jobban növekedtek, hanem, hogy az ő csapata motiváltabb volt. Nézték minden nap ezeket a számokat, és azon gondolkoztak, hogy hogyan tudnák ezeket a számokat még jobbá tenni.

A GOOGLE A BARÁTUNK.

Keres és a vitamin szóra – mivel egészíti ki a Google?

Beütöd, hogy vitamin, majd kijön, hogy az emberek mire kerestek rá. Amire sokan kerestek rá, azt érdemes padlóáron adni, majd upsellben felkínálni az igazi termékedet, azt, amin jó nyeresége lesz a cégednek.

 Keresés kültéri járólapra

Ha a kültéri járólapra keresel rá, akkor rájössz, érdemes lehet például a Praktikerbe elvinni a terméked, valamint, hogy a Zalakerámia lesz az ellenfeled.

Google keresés angol nyelvtanulásra

A nyelvtanulás kezdődött a nyelviskolával, majd folytatódott a magántanárral. Őket követte az online nyelvtanulás, majd az applikációk. Ha Te nyelviskola vagy és még nincs applikációd, akkor egy nagy piacról mondasz le. Ezek iránymutatást adnak, hogy milyen irányba kell fejlesztened.

A házifeladat:

Ezt a bejegyzést ha csak elolvasod, és nem csinálsz semmit, iszonyúan kiszúrsz a cégeddel. Legalább EGY kutatást válassz innen, ami a következő piackutatásod lesz!

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzést. Kutass többet, dönts jobban!